Az acél egy igen sokoldalú anyag, amit számtalan ipari területen használnak. Az alábbiakban a hegesztésről, illetve az acélok hegeszthetőségéről lesz szó.
Cégünk egyaránt foglalkozik betonacélok kereskedelmével, feldolgozásával és armatúra gyártással. De mi mindent érdemes tudni az acélok hegeszthetőségéről? És egyáltalán miért előnyös ez az technológia?
Mi a hegesztés?
Elsőként érdemes azt tisztázni, hogy mit is jelent pontosan a hegesztés, illetve, hogy ilyenkor mi megy végbe pontosan. A hegesztés egy olyan eljárás, ami különálló szerkezeti elemként készült fém alkatrészek oldhatatlan kötéssel készülő összeerősítésére szolgál.
A hegesztés, mint oldhatatlan kötés, egyáltalán nem új találmány, sőt, több száz éve ismeretes. Az igazi fejlődése azonban csak a 19. század végén kezdődött. A művelet során a fémes alkatrészek összekötésére belső erőket, a fémek atomjait és molekuláit összetartó erőket használnak fel. Ezt a kötésmódot kohéziós kötésnek is nevezik.
Hogyan megy végbe a folyamat?
A kohéziós kapcsolat többnyire úgy jön létre, hogy a hegesztés helyén az alkatrészek anyagát vékony rétegben megolvasztják és így kötik össze őket. A másik módszer a kötés létrehozására, hogy az alapanyaghoz hasonló kémiai összetételű töltőanyag, vagyis hozaganyag beolvasztásával kapcsolják össze az alapanyagokat.
Érdemes tudni, hogy kötést létre lehet hozni úgy is, hogy az összekötésre kerülő felületek közötti hézagot az alapanyagtól teljesen különböző, lényegesen kisebb olvadáspontú fémmel töltik ki: ez a forrasztás. Ennek előnye, hogy a készre munkált alkatrészek lényeges alakváltozás nélkül köthetők össze, valamint, hogy kisméretű tömegcikkek forrasztása könnyen gépesíthető, automatizálható.
Milyen fajtái léteznek a hegesztésnek?
A kohéziós kapcsolat létrehozásához kétféle, egymással kombinálható módszer létezik: az ömlesztő hegesztés és a sajtoló hegesztés. De mi a különbség közöttük?
Az ömlesztő hegesztés során az alapanyagoknak a kötés helyével szomszédos kis részét helyileg egy közös fémfürdővé olvasztják és abba szükség esetén még egy harmadik anyagnak (a hegesztőpálcának vagy az elektródának) egy részét is beolvasztják. Az így keletkezett hegfürdőt a kötést áthidaló varrattá dermesztik. Azt az eljárást, amikor nem a kötés a cél, hanem az, hogy az alapanyagra a hozaganyagot vigyenek fel, felrakó hegesztésnek nevezik. Ezt más felületi anyagminőség-igény esetén alkalmazzák.
Sajtoló hegesztéskor a szerkezeti elemek közötti molekuláris kapcsolatot erőhatással létesítik, így nem kerül sor az alapanyagok megolvasztására. Ez történik például a kovácshegesztés és a hideghegesztés során.
Acélok hegeszthetőségéről
Az acél hegesztés során általában könnyen kezelhető, kellőképpen szilárd fém. A hegeszthetőség azonban egy komplex tulajdonság, amely függ az alapanyagtól, a hegesztendő szerkezettől, az alkalmazott hegesztési technológiától és a várható igénybevételtől. Alapvetően az alacsony széntartalmú acélok jól hegeszthetőek, míg a magas széntartalmúak esetén a varrat kemény és törékeny lesz.
Reméljük, hogy minden, az acélok hegeszthetőségével kapcsolatos kérdésére választ kapott a fentiekből. Cégünk nagy tapasztalattal rendelkezik e téren és a korszerű gépparkunknak köszönhetően minden feladatot meg tudunk oldani. Amennyiben további információra van szüksége vagy pontos árajánlatot szeretne kérni tőlünk, forduljon hozzánk bizalommal a megadott elérhetőségeink bármelyikén! Munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére és tájékoztatják a részletekről.
