A betonozás télen is lehetséges, de oda kell figyelni néhány szabályra a tökéletes végeredmény érdekében.
A betonozás az építkezések egyik alapvető lépése, hiszen minden ezzel indul, és persze menet közben is szükség van rá. Az építkezések egész évben zajlanak, így persze télen is, azonban a hideg időszakokban alkalmazkodni kell az alacsony hőmérséklethez, ráadásul a kész betonalapnak minden körülmények között meg kell állnia a helyét, azaz nem csak a készülése pillanatában, de a következő télen is bírnia kell a fagyokat.
Éppen ezért lényeges a fagyhatár alatti betonozás, hiszen a talaj fagyása – és az ennek következtében kialakuló térfogat-növekedés – súlyos következményekkel járhat nem csak a betonra, de az egész épületre is.
Mi a fagyhatár, és miért lényeges?
A fagyhatár az a talajmélység, ahol a talaj már biztosan nem fagy át – Magyarországon ezt 80 centiméterben határozták meg.
Mint fentebb is említettük, a fagyás térfogat-növekedéssel jár, ami komoly problémákat okozhat; elég csak a fagyasztóban felejtett vizes palackok esetére gondolni. Ha a fagyhatár felett betonozunk, a talaj fagyása megemelheti az egész szerkezetet, ami gyakorlatilag azonnali és súlyos károsodást okoz, a javítása pedig nagyon nehéz és költséges, sőt, sokszor lehetetlen is.
Ennek okán mindenképp a fagyhatár alatti mélységben kell lennie a beton alapjának, de a télen történő betonozás során ennél többre van szükség ahhoz, hogy a kész szerkezet tartós és masszív lehessen.
A téli betonozás "trükkjei"
Többféle cement is beszerezhető; télen történő betonozáshoz a 42,5-est érdemes választani annak érdekében, hogy a beton hamarabb szilárduljon meg. Emellett fontos a beton víz-cement arányát csökkenteni, ehhez pedig folyósítószert kell használni, ami akár több osztállyal is megnövelheti a beton végszilárdságát, illetve korai szilárdsági értékét, így a beton hamarabb eléri a kritikus szilárdságot, és hideg időszakokban elegendő lesz a tartalék a szerkezet működéséhez.
Fontos azonban ismerni a folyósítószer mellékhatását, ami a kötés felgyorsítása, ami egyéb problémákat okozhat, ám szerencsére ezek kiküszöbölhetőek a következő módokon:
- A még meg nem szilárdult betont meg lehet védeni hidegtől szigetelőpaplan-takarással. Némi hőt a beton önmagában is fejleszt, tehát nagy tömegű szerkezet esetén takarással megóvható.
- A betonkeveréket is téliesíteni kell, hogy a szerkezet minősége elérje a kívánt mértéket.
- Érdemes emellett figyelni az időjárás-előrejelzést is, és enyhébb időben végezni a betonozást – persze csak akkor, ha erre lehetőség van.
- Érdemes emellett a keverékhez adott vizet melegíteni, hiszen ez is segíthet a beton temperálásában.
Az utókezelés is elengedhetetlen
Utókezelésre télen is szükség van, mert ugyan a hőmérséklet alacsonyabb, ám a légmozgás ekkor is kiszárítja a beton felületét. Nyáron ezt a beton locsolásával lehet megoldani, télen azonban elegendő a párazárás is, ami utókezelő szerek felületre permetezésével oldható meg a legegyszerűbben.
A beton utókezelésével olyan állapotot kell létrehozni, hogy minél hamarabb elérje a kritikus szilárdságot – lehetőleg még a nap folyamán, hiszen éjszakára jelentősen lehűl a levegő, öt fok alatt a cement kötése leáll, nulla fok alatt pedig megfagy a szerkezet. Ha a beton a 10 N/mm² szilárdság elérését megelőzően fagy meg, a végszilárdsága az eredetileg tervezetthez képest alacsonyabb lesz.
Emellett fontos figyelembe venni azt is, hogy téli betonozás esetén a szerkezetet csak hosszabb idő eltelte után lehet terhelni.
